Viszlát Magyarország.!

Korán keltem olyan 7 körül nagyon fáradt voltam és ezért úgy gondoltam pihenek még egy kicsit, de nem tudtam mivel anya bejött.
-Ébresztő hasadra süt a nap.-anya
-Hahj....csak egy kicsit még.-én
-Nemmm..mert ugyanis megyünk Svájcba.-anya
-Hogy?Mi? Mikor? Nem hiszem el.!-én
-Most! Kelj fel és pakolj be.
*be jön apa*
-NEMMM.! Nem megyünk sehova.!-apa
- De mért nem most mi van?- én
-Hát mert neked még össze kell takarítani az egész lakást amíg mi az állatkertben vagyunk.!-apa
- Hát ez szuper.!-én
- Ne feleselt vissza.!-apa
*pofán vág és ki megy*
Istenem mér vagyok ilyen szerencsétlen *sírtam* elegem van ebből ha ők így akkor én is. bezártam az ajtót és elkezdtem bepakolni a bőröndömbe és kezdtem készülődni.
ezt vettem fel:

Gondoltam ha lemegyek és az ajtón megyek ki akkor rám szólnak és egyből kikapnék.

Ezért az ablakot választottam. Amikor kiugrottam nem néztem vissza a házra egyből a reptérre mentem.!
*reptéren*
Kiértem a reptérre fizettem és már is ültem fel a repülőre be kapcsoltam  a zenelejátszót és hallgattam az zenét:

Közben elnyomott az álom.
-Kedves utasaink kérem kapcsolják  be az öveket  a landolást meg kezdjük- szólt egy idegen nő a bemondóba.
Hát erre kelni nem mindennapi-mondtam magamban.!